15. fejezet

9 Tetszik/Nem tetszik után jön a következő rész is. :) Valamint, jobb oldalon létrehoztam egy szavazást. :) 

Nagyon korán felkeltem, mivel korán is feküdtem le. A nap már magasan járt, bevilágítva az egész szobát. Nem akartam sokáig az ágyban fetrengeni, ezért már a lejutásomat terveztem, anélkül, hogy felkeltsem a barátnőmet. Az ágy néha nyikorgott egyet alattam, mikor próbáltam hátra felé mászva, egyik lépcsőfokról a másikra rakni a lábam. Ezért nem szerettem az emeletes ágyakat. Kész életveszély volt mindig a lejutás. Ránéztem a nyugisan alvó lányra, majd mezítláb kilopakodtam a konyhába, nem mintha bármi féle zajt csaphattam volna a meztelen lábammal. Mielőtt bekukkantottam  az étkezőbe -ami együtt volt a konyhával-, felkészítettem magamat a látványra. Mikor elmentem aludni, már akkor is nagy volt a rendetlenség, talán nagyobb mint Harryék szobájában, ami azért nagy szó volt. Gondoltam mindenhol megkeményedett tészta darabok, kiborult üditőtöl ragadós asztal, és egyéb szörnyűség fogad majd, de nem így volt. Makulátlan rend uralkodott.
- Szép, mi? Látod, nem is vagyunk mi olyan kupisak. -nevetett fel valaki mögülem álmos hangon. Nem kellet megfordulnom, hogy tudjam ki az, mert az előttem levő hűtőhöz lépett és szélesre tárta.
- Álmodom? Ki takarított ki? -becsuktam a számat, ami eddig a földet súrolta.
- Tessa keményen bekeményített. Meglettünk fenyegetve, így összekellet takarítanunk. -elhúzta a száját, amin felnevettem.- De persze, csak kettőnknek, a szerelmes párnak, a majdnem elájuló Niallnek, és az alvó Zaynnek nem kellet segíteniük, amit még mindig nem értek. -durcásan morgott egyet.
- Valahogy én sem tudom megérteni miért. -megforgattam a szememet, majd egyszerre nevettem fel az előttem tevékenykedő, hosszú köntöst viselő, kócos hajú Louissal.
- Kérsz teát? -fordult hátra felém, miközben egy filtert tett a bögréjébe.
- Nem, köszönöm. -leültem az asztalhoz. Néztem ahogy eljut a mikróig a bögréjével, de még egy csiga is gyorsabb volt nála. Látszott rajta, hogy nem az a korán kelő típus, ezt a szeme alatti karikák is bizonyították. Miután végre elkezdte melegíteni a teáját, leült elém.
- Na és hogy hogy ilyen korán fent vagy? - döntötte oldalra a fejét, felhúzva az egyik szemöldökét.
- Mindig korán kelek. -rámosolyogtam, majd elgondolkoztam a kijelentésemen.- Illetve, majdnem mindig. Na és te?
- Nem tudtam aludni. Szörnyű rémálmom volt. -felsóhajtott.
- Na mesélj. -előre hajoltam, kezemmel megtámasztottam a fejemet az asztalon.
- Az összes répa eltűnt a földről, a gonosz vakondok támadása miatt. -úgy csinált, mintha letörölne egy nem létező könnycseppet.
- És nem voltak szuperhősök, akik megmentsék őket? -halkan felkuncogtam, majd a mikró hangos csipogással jelezte, hogy elkészült a tea felmelegítése. Lou felállt, és megint csiga lassú tempóban oda ment.
- Azok majd a következő részben jönnek. -rám vigyorgott, miközben kivette a bögréjét, és lenézett rá.- Sikeresen felmelegítettem a bögrémet, lehet most teszek bele vízet is. -fáradtan fordult a csap felé.
- Lehet kéne még aludnod. -felnevettem, és újra végig néztem a tea melegítési folyamatát.- Áh, tudod mit? Inkább igyunk kakaót, és csókolózzunk. -pimaszul rám vigyorgott.
- Te normális vagy? -felnevettem, mert biztos voltam abban, hogy ezt viccnek szánta.
- Hát egyszer megpróbáltam normális lenni, és az volt életem eddigi legrosszabb 5 perce. -vállat rántott.
- El is hiszem. -kiöltöttem rá a nyelvem.- Viszont a kakaót tényleg elfogadom.
- Te tényleg nagyon cseles vagy. -csalódottan felsóhajtott, majd elindult újra a hűtő felé.
- Jó reggelt. - lépett be Tessa is a konyhába, nagy ásítások közepette. Végig néztem rajta, s ő már át is öltözött, velem és Louissal ellentétben, akik még mindig pizsiben voltunk, ami a barátnőmnek is feltűnt.- Ti egész nap pizsiben akartok lenni?
- Nem, dehogy. Mindjárt megyünk átöltözni. -vágtam rá azonnal, és közben Lou is visszatért a kakaóinkkal az asztalhoz.
- Később. -nyújtózott egyet a fél komában levő fiú.
- Csináltatok reggelit? -érdeklődött már jóval éberebben Tes.
- Igen. -bökött a mikró felé Louis.- Csináltunk teát.
- És az neked mióta reggeli? -megcsóváltam a fejem.
- Amióta én annak nevezem. -rám vigyorgott, mire a barátnőm lelegyintett minket, és a hűtőben kezdett el turkálni.
- Bundás kenyér vagy tojásrántotta legyen reggelire? -hajolt ki félig, és felénk pillantott.
- Bundás kenyér. -szinte egyszerre vágtuk rá.
- Jó. Amíg én megcsinálom, ti öltözzetek át, és keltsétek fel a többieket. -szigorúan összehúzta a szemöldökét, és kezdtem megijedni én is tőle. Louissal megegyeztünk, hogy én keltem Harryt meg a szerelmes párt, míg ő a maradék kettőt. Elmentem először a szekrényemhez, és gyors elszaladtam fürdeni is, majd felhúztam egy virág mintás szoknyát, fehér csőtoppal. Félve nyitottam be Harryhez, de látva, hogy még édesen szunyókál, felbátorodva léptem az ágyához. A takarója a lába köré volt tekeredve, így szabadon hagyva a meztelen felsőtestét. Halkan szitkozódtam magamban, amiért nem volt képes egy pizsi fölsőt is felhúzni. Azt hittem menten elolvadok a kidolgozott teste látványától, amiről nem tudtam elkapni a tekintetemet, sem a fiú arcáról, amibe göndör hajtincsei belelógtak. Leültem az ágya szélére, és pont mikor ébresztgetni akartam, akkor tűnt csak fel, hogy nyitva van a szeme.
- Tetszik? -pimaszul elmosolyodott.
- Nem rossz. -mértem végig megint, most már játékosra fogva a dolgot.- Öltözz fel, mert mindjárt kész a reggeli.- Felakartam állni, de felült, és átölelve engem, dőlt vissza az ágyra. Ismét egymáson feküdtünk, ami felidézett bennem egy nem túl régi emléket egy konyhában.
- Nem engedlek még el. -beleegyezően felsóhajtottam, és ledőltem mellé. Egy idő után túlságosan zavarni kezdett a csend.
- Na és jól aludtál? -fordítottam felé a fejemet.
- Nem éppen. Louis egész éjszaka forgolódót, és beszélt álmában valami vakondokról. -ő is felém fordította a fejét, így csak pár centi volt az arcunk között.
- Most már megyek, hagylak elkészülni, meg még a turbékoló párunkat is felkel keltenem. -rámosolyogtam, és mivel én feküdtem belül, -Harry és a fal között-, kénytelen voltam a göndörkén keresztül lemászni az ágyról, aminek észrevehetően nagyon is örült. Kopogtam Liammék szobája ajtaján, és rögtön jött is a válasz, hogy bemehetek. Liam a szekrényében pakolászott, láthatóan nem tudta mit vegyen fel, amit barátnője szórakozottan nézett. Végül kettőnk együttes véleményeként, felhúzott egy feszülős fekete farmert és egy bő, zöld pólót. Magukra hagytam őket, majd elindultam a folyóson, vissza a szobám felé, mikor egy bosszús Niall, és egy még dühösebb Zayn jött nekem.
- Ne haragudj. -fordultak felém bocsánatkérően a fiúk, én meg csak kedvesen rálegyintettem.- Legközelebb ne hagyd, hogy ő keltsen fel minket, kérlek. -mutatott a vihogó Louis felé Niall.
- Ígérem, nem fogom. -rámosolyogtam, majd tovább folytattam az utamat a szobám felé. Megcsináltam az ágyamat, utána kiballagtam a konyhába, ahol már mindenki az asztalnál ült, és rám vártak. Megkönnyebbülten felsóhajtottam magamban, mikor láttam, hogy Harryn van póló. A reggelizés -a tegnapi vacsorával ellentétben- nagyon nyugisan telt.
- Nagyon jó idő van. Nem nézzünk ki a partra? -vetette fel az ötletét Tessa.
- Reggel korán? -húzogattam a számat.
- Akár. -vigyorogva vállat vont. Rajtam kívül mindenkinek nagyon tetszett az ötlet, és miután befejeztük a reggelinket, már rohantak is átöltözni fürdőruhába. Rajtam kívül már csak Zayn maradt az asztalnál, aki elszontyolodva nézegetett maga elé.
- Te nem mész átöltözni? -ültem a mellette levő székre.
- Nem tudok úszni. -felnézett rám, majd megöleltem a vállát.- Na és te?
- Nincs kedvem most. Nekem ilyenkor még hideg a víz. -felálltam, felé nyújtva a kezem.- Gyere, menjünk le mi is a partra, és mondjuk.. -ötletek után keresgéltem az agyamban.- Napozunk.
- Napozni? -felnevetett, de végül kézen ragadott, és elindultunk a part felé. A többiek már mind a vízben bohóckodtak, mi meg a parton feküdtünk a homokban.
- Építünk homokvárat? -vetettem fel egy idő után, amibe a fiú egyből belement. Visszamentem a házba egy pohárért, és a tengerbe mártottam, majd a homokra locsoltam a vizet. Nagyon jól elvoltunk, egészen késő délutánig a várunkon dolgoztunk, míg a vízben lubickolok meg sehogy sem akartak kijönni a vízből. Néha azért kinéztek hozzánk, hogy hogy haladunk, és párszor beszálltak segíteni is. Este volt már amikor az utolsó simításokkal is végeztünk, és büszkén feszítettünk a képeken, amit Liam csinált kettőnkről, meg a várunkról. Végül hosszas győzködés után, de sikerült kiráncigálni a többieket is a száraz partra. Este pizzát rendeltünk és a tv előtt ülve fogyasztottuk el, miközben valami rossz horror filmet néztünk meg.
- Ha folyton eltakarod a szemed, akkor hogyan fogod megérteni a filmet? -fordult felém Louis, majd átkarolt. Kicsit furcsán néztem rá, de nagyon is jól esett a karjaiban lenni.
- Nem tehetek róla, hogy ilyen ijedős vagyok. -kidugtam rá a nyelvem, ő meg mosolyogva fejem búbjára hajtotta a saját fejét. Tes sem volt kevésbé ijedősebb mint én, így ő Zayn és Niall között ijedezett, míg Danielle egészen jól szórakozott a filmen, a többi fiú meg nem is figyelt oda, inkább Tessát parodizálták.
Mikor vége lett a filmnek, mindenki elvonult a szobájába, ki aludni, ki meg mást csinálni. Miután áthúztam a pizsim, felmásztam az ágyamba, de csak nem jött álom a szememre. Lekukkantottam az alattam már alvó barátnőmre. Túl sötét volt, és túl sokat láttam a fimből, ahhoz hogy félni tudjak este. Nem akartam felébreszteni Test, hogy bekérezkedjek mellé, így hirtelen gondolattól vezérelve, átosontam a kettővel arrébb levő szobába, ahol Louis már csendesen aludt, de Harry -úgy mint én- nem tudott. A telefonjával szórakozott, aminek a fénye megvilágította az arcát a vak sötétben. Mikor beléptem a szobába, felém kapta a fejét, és kíváncsian végig mért. Oda lépkedtem az ágya mellé, majd egészen suttogva hozzászóltam.
- Nem tudok aludni, és nem volt szívem felkelteni Tessát. Egyedül félek elaludni, és.. -zavarba jöttem, mert ez mégis csak pofátlanság volt, meg már nagyon bántam is, hogy bejöttem a szobájukba.
- Gyere csak. -mosolyogva beljebb csúszott a fal felé, és feltartotta a takaróját, hogy betudjak alá bújni. Kicsit hezitáltam, de nem látszott rajta, hogy zavarná a kérésem, így bemásztam mellé.
- Mit csinálsz? -böktem a telefonja felé.
- A mai képeket nézegettem rólad és Zaynről. Liam felrakta twitterre. -felém fordította, én meg szemügyre vettem a képet.
- Legalább a várunk jól néz ki rajta. -elhúztam a számat, és már tervezni kezdtem, hogy, hogyan fogom ezért lecseszni Liammet.
- Nem csak az. -elvigyorodott, és rám mutatott a képen, amire csak egy szemforgatás volt a válaszom.- Amúgy mért nem tudsz aludni?
- Attól a hülye filmtől. -néztem rá dühösen, mert igazság szerint ő meg Zayn találták ki, hogy ezt nézzük.
- Legközelebb a lányok választanak. -rábólintottam, és már tudtam, hogy valami nyálas, csöpögős romantikus film lesz az.
- Mikor lesz az a legközelebb? -kérdőn összefontam a kezeimet.
- Mondjuk holnap. -olyan fejet vágott, mint ha valami óriási nagy szívességet tenne nekem. Még egy darabig szórakoztunk a twitterjén, és együtt gyártottunk válaszokat a rajongói kérdésekre, majd a párnája alá tette a telefonját és mindketten elaludtunk, szorosan összesimulva, bár én próbáltam megtartani a tisztestávolságot, kevés sikerrel.