9. fejezet

Következő fejezetet is 8 Tetszik vagy Nem tetszik után hozom. :)

- Na és addig mit csináljunk? -döntöttem a hátamat a falnak.
- Mondjuk együnk? -húzogatta a szemöldökét.- Éhes vagyok. -kedvesen rám mosolygott.
- Én is. -elrúgtam magamat a faltól, és egy helyiség felé indutam, feltételezve ott a konyha.
- Szerinted van a hűtőben valami kaja? -rontott be előttem a szobába, amiről kiderült, hogy tényleg a konyha.
- Nézd meg. -megforgattam a szememet, miközben felültem a konyhapultra. Harry sietős léptekkel oda sétált a hűtőszekrényhez, és derékig eltűnt benne. Előre hajoltam, hogy jobban szemügyre vegyem. Tekintettemet a kelleténél tovább elidőztettem a hátsóján. Vigyorogva bújt újra elő, én meg szuper gyorsan kaptam el a fejemet a másik irányba. Ledobott mellém egy vajas dobozt, és egy üveg lekvárt.
- Vajon hol lehet a kenyér? -mutató ujjával az állán kezdett el dobolni, miközben a szemét ide oda járatta.
- Szerintem a kenyér tartóban. -böktem a fejemmel a mellettem heverő fa doboz felé, mire ő kinyújtotta rám a nyelvét. Jóízűen felkacagtam. Valahonnan előkotort egy kést, és négy szelet kenyeret kezdett el megkenni vajjal.
- Hm, de fincsi lesz. -büszkén kihúzta magát, és felém villantott egy vigyort.
- Amúgy biztos, hogy ez egy vidéki motel? -mutattam körbe, mert nekem nagyon gyanús volt. Semmi motel szerű nem volt benne, sőt inkább hasonlított egy nagy házhoz.
- Igazság szerint nem. Csak megakartalak nyugtatni. -vállat rántott. Hirtelen leugrottam a pultról, és a kezemet lendítettem Harry arca felé. Reflex szerűen eldobta a kezében levő kést, és elkapta a csuklómat, mielőtt a tenyerem csattanhatót volna az arcán. Egyre dühösebb lettem, és csak úgy lángoltam a méregtől. Harry miután feleszmélt, elengedte a kezemet, majd visszafordult a vajas kenyerek felé, hogy megkenhesse azokat lekvárral.
- Harry Styles. -felordítottam, mire eldobta megint a kezébe akadó kést, és beledugta az ujjait a lekváros üvegbe. Pillanatok alatt cselekedett. Miután kihúzta a kézfejét a befőttes üvegből, felém fordult és összekente lekvárral az arcomat. Mérgem azonnal elszállt, helyét a meglepettség vette át. Értetlenül pislogtam rá, ő meg csak nevetett. Az arcom másik oldalát is összekente, mire én a szekrényekben kezdtem el kutakodni. Az egyikben találtam is egy zsák lisztet, és gyors belemarkoltam. Felegyenesedtem, majd Harry göndör fürtjeibe szórtam a marok lisztet. Összeszűkítette a szemeit, jelezve, hogy elfogadta a kihívást. Kihúzta a szekrényből a zsák lisztet a földre, és két tenyerével belemarkolt. Lassan elkezdett felém közeledni, én meg hátráltam kuncogva. Pár lépés után nem tudtam már hova menekülni, hátam neki feszült a falnak. Csibész mosoly jelent meg a szája sarkában, és már landolt is a liszt a fejemen.
- Hólenanyó. -röhögött a hajamra mutogatva.
- Most véged. -indultam el felé, ő meg megfordult és futni kezdett előlem. Mikor már majdnem beértem, hirtelen megragadta a csuklómat és húzott le magával a földre. Mindketten puffantunk a lisztel teli padlón, mert elcsúsztunk azon. Földön fetrengtünk a röhögéstől, miközben a hasunkat fogtuk. Mikor végre abba bírtuk hagyni a nevetést, és levegőhöz kaptunk, egymás felé fordultunk. Centik választottak el egymástól minket.
- Ez jól esett. -sóhajtott fel Harry, utána meg egy hajtincset sepert ki az arcomból. Keze a ragadós arcomra vándorolt. Hosszas percekig ott tartotta, majd az állam alá nyúlt és felemelte azt, így összetalálkozott a tekintettünk. Gyönyörű zöld szemei rabol ejtettek. Megint fellángolt bennem a vágy, és minden porcikám a csókjáért sóvárgót. Beletúrtam a liszttel teli göndör hajába, majd épp szóra akartam nyitni a számot, hogy megtörhessem a varázst, de ő gyorsabb volt, és ajkaival betapasztotta az enyémeket. Nagyon lágyan csókolt, épp, hogy súrolta a számat, még is annyi érzelem volt benne. Hasamban valami furcsa érzés kelt életre. Tudtam, hogy nem helyes amit csinálunk, de nem akartam már megtörni a pillanatot, és nem is tudtam volna, mert Harry keze a hátamra tévedt, és szorosan magánál tartott. Nem bírtam magammal, egyre jobban vágytam rá. Kezem a pólója alá csúszott, majd a hasát kezdtem cirógatni. Halkan felsóhajtott. Nem bírtam tovább várni, elszakadtam tőle, de csak addig amíg lehúztam róla a pólóját. Ajkaink utána újra egymásra találtak, viszont most sokkal szenvedélyesebben. Finoman elkezdte a ruhám hátuljánál a cipzárt lehúzni. Hamar kibújtam belőle, így már csak fehérnemű volt rajtam, ő meg fölém hajolt. Mellem körül kezdett puszilgatni, míg én a gatyája övével babráltam. Észrevette szerencsétlenkedésemet, és megint elszakadtunk egymástól, míg lehámozta magáról a feszülős fekete gatyáját. Újra fölém hajolt, én meg összefontam a lábamat a derekánál. Puszit nyomott a számra, majd egyre lejjebb haladt. Ismét beletúrtam a hajába, ő meg alám nyúlt, és kikapcsolta a melltartómat. Levette rólam, majd messze elhajította. Már a hasamnál járt, mikor keze a bugyim alá tévedt. Felnyögtem az érzéstől, amit oda lent okozott. Végül lehúzta azt is rólam, én meg változtattam a pozíciónkon, így én kerültem fölülre. Lerángattam róla az alsóját, és becsatlakoztam az előjátékba. Halkan nyögdécselt, majd újra változtatott a helyzetünkön. Belecsókolt a nyakamba, keze addig a derekamon pihent. Két kezem közé fogtam az arcát, és újra elkezdődött a csókcsatánk. Megint átkaroltam a lábammal a derekát, majd megtörtént végre aminek megkellet. Mindketten belenyögtünk a csókunkba, és a légzésünk is szaporább lett. Nagyon jó érzés volt vele lenni. Miután kellő képen elfáradtunk, mellém dőlt a hideg padlóra. A plafont kezdtük pásztázni, miközben a légzésünket próbáltuk visszaállítani a normálisra. Ráraktam a fejem a mellkasára, ő meg a fejemet kezdte simogatni. Elmosolyodtam. Hirtelen megszólalt a csengő, amire egyszerre rezzentünk össze. Egymásra néztünk, és Harry szája legörbült.
- Megjöttek a fiúk. -felsóhajtott. Pupilláim kitágultak, és szélsebesen pattantunk fel mindketten. Ruháinkat próbáltuk összeszedni, majd magunkra kapkodni azokat. Pillanatok alatt készen voltunk, de mielőtt ajtót nyitottunk volna, megragadtam Harry kezét, így magam felé fordítva őt.
- Ami most történt, arról egy szót se senkinek. Sőt, jobb lesz ha mi is elfelejtjük, mert valljuk be, hiba volt. -lesütöttem a szemeimet. Mielőtt válaszolni tudott volna, az ajtóhoz siettem és tágra nyitottam a fiúk előtt.
- Istenem, Rebeca. Jól vagy? -támadott le egyből Louis, és magához ölelt.
- Persze. Mi bajom lenne? -rávigyorogtam és egy puszit nyomtam az arcára. Gyors megölelt a többi fiú is, majd Harry társaságában a nappaliba vonultak, kivéve Lout, aki még mindig mellettem ácsorgott az előszobában.
- Hát este jól eltűntél Harryvel. És aggódtam, hogy nem e csinált veled valami rosszat. -tarkóját vakargatta.
- Tényleg, mi történt este? Mert semmire sem emlékszem. -felsóhajtottam, és leültem a földre. Louis mellém ült, majd átdobta a karját a vállam fölött.
- Ezen kívül nagyon sok említésre méltó nem. Mikor visszamentünk hozzátok, két csávó nagyon nyomult rátok. Liam egyből felkapta a vizet, és lekellet fognunk, nehogy neki menjen a csávóknak, mert egy ilyen botrány hiányzik a legkevésbé. Miután végre elmentek, leültünk az asztalhoz, és piálni kezdtünk. Liammen  kívül mindenki kicsit sokat ivott. Aztán elráncigáltál táncolni, de miután rájöttünk, hogy ez most nem fog nekünk nagyon menni, visszatértünk a többiekhez. Liam és Danielle közben elindultak haza, én meg Niallel és Zaynel elmentem a pulthoz még kérni piát, de mikor visszamentünk az asztalhoz, te meg Harry már sehol nem voltatok. Egy szalvétán hagytatok üzenetet, miszerint eljöttetek taxival a vidéki kis házunkba, és hogy reggel majd jelentkeztek. Mi még maradtunk egy kicsit, de meguntuk, és hazamentünk. Egész éjszaka nem tudtam aludni, úgy aggódtam miattad. Ugye Harry tényleg nem tett veled semmi rosszat? -kapta két tenyere közé az arcomat, én meg rámosolyogtam.
- Dehogy, nem csináltunk lényegében semmit. Aludtunk, és reggeliztünk. -felkuncogtam.
- Elindulhatunk végre haza? -lépett be Zayn az előszobába, nyomában a négy fiúval, mire bólintottunk. Niall segített felállni, majd elindultunk a kocsi felé. Ahogy csak tudtam, próbáltam kerülni Harry tekintetét. Nem bírtam ezek után a közelében lenni, annyira szégyelltem magamat. Féltem, hogy egy könnyű vérű nőcskének tart, már pedig én nem az voltam. Nem is értettem, mi ütött belém, mert sosem voltam az egy éjszakás kalandok híve. Kocsiban Zayn és Louis között ültem, aminek örültem. Nem akartam Harry mellett lenni, és az illatát magamba szívni. Az út további része nyugisan telt.
- Haza vigyünk Rebeca, vagy átjössz hozzánk? -nézett rám a visszapillantóból Liam.
- Nem akarok a nyakatokon lógni, és úgy is le kéne fürdenem meg átöltöznöm, úgyhogy haza. -rámosolyogtam.
- Ne viccelj. -csípte meg az arcomat Lou.- Imádunk veled lenni. -a többiek beleegyezően elkezdtek bólogatni, kivéve Harryt, aki az anyósülésen ülve bámult kifelé az ablakon, és látszót rajta, hogy nagyon elkalandozott.
- Ennek örülök, de akkor is át kell öltöznöm. -döntöttem a fejemet Zayn vállára.
- Majd adunk neked ruhát. -tapsikolt Niall, mire felvontam a szemöldököm, és összepacsizott Liammel.
- Hát jó. -megadtam magam, a fiúk meg egyszerre ujjongtak fel.